Kedves Olvasó!

Ahogyan arra Farkas Bertalan Péter is felhívja a figyelmet Tevékenykedtető módszerek a földrajtanításban című kiadvány általa írt, "Földrajzi tudásszerzés digitális környezetek" támogatásával című (hatodik) fejezetben (de természetesen egyéb szerzők is képviselik a következő álláspontot), a 21. századi tanulók egyre nagyobb igényt mutatnak az IKT-eszközök, programok által támogatott (digitális) tanulásra, és bizonyos keretek között maradva ezen érdeklődésüket tanárként hasznunkra fordíthatjuk -- de mégis milyen módon? Hogyan építsük be ezeket a tanórába? Számos program és felület kínál megoldást erre a dilemmára, a továbbiakban a Mindmeister nevű felületet igyekszem ebből a szempontból bemutatni.

A Mindmeister segítségével ún. gondolattérképeket (mindmap) készíthetünk. Ezek használatával kapcsolatban a legtöbbeknek az órai "brainstorming" jut eszébe, amikor arra kérjük a tanulókat, hogy egy meghatározott témában ötleteljenek, ötleteiket pedig a képen látható módon rendszerezzék, tegyék átláthatóvá diáktársaik és a tanár számára. Nem szükségszerű tehát, hogy a "térképen" már ismert tényanyagot ábrázoljunk, de úgy gondolom, hogy erre is használható, éppen az imént ismertetett rendszerező jelleg miatt.

Gondolattérkép. Forrás: http://www.tanulasmodszertan.hu/blog

A mindmapek segíthetnek vizsgára készülésben is: kronológiai szempontjából nem hardcore tételeket -- amelyeket a diákok "rizsázós" témáknak mondanak (vagy gondolnak) -- kidolgozhatjuk, kidolgoztathatjuk ezzel a módszerrel is; persze a képen is látható centrikus jelleg miatt kerülném a bevetést olyan tananyagok esetén, ahol a kognitívumok, illetve ezek csoportjainak egymásutánisága, sorrendje is -- pl. ok-okozati szempontból -- meghatározó. A Kádár-korszak mindennapjait, a középkor művelődéstörténetét tehát ezek szellemében alkalmasnak látom gondolattérképen történő prezentálásra (pl. a megjelenő fogyasztási cikkek: autó, hűtőszekrény, televízió; a középkori egyetemek esetében a trivium és a quadrivium tudományainak listázása), míg a nagy francia forradalom vagy Magyarország második világháborús szereplésének összefoglalása például nem felel meg a követelményeknek. De el tudnám képzelni a munkamódszert ismétlő-összefoglaló órákon is, ahol sokszor csak kulcsszavak, szókapcsolatok említésére van idő, lehetőség (tehát a tételkidolgozással ellentétben utóbbi esetben inkább közös ötleteléssel vagy csoportmunkával operálnék).

Az online felület vonzóságát az is fokozza, hogy az ábrát kiszínezhetjük, a buborékokat teljesen szabadon húzogathatjuk, az elkészült képet emotikonokkal egészíthetjük ki, jelölhetjük meg (utalva a gondolatokkal kapcsolatos attitűdünkre), kinyomtathatjuk, megoszthatjuk (pl. Facebookon, Twitteren, Pinteresten) -- és mindezt végtelenül egyszerűen (vö. a mellékelt képernyőkép). Ezeket a lehetőségeket érdemes kihasználni: pl. az órán készített gondolattérképet (tehát részben a tanóra anyagát) egy kattintással elhelyezhetjük a csoport Facebook-csoportjában (vagy egyéb felületén), de a tanulók által kidolgozott anyagok is ugyanilyen egyszerűen tehetők közzé.

A Mindmeister kezelőfelületéről készült képernyőkép. Forrás: https://www.mindmeister.com

A kipróbált online alkalmazás használatának utóbb ismertetett módját leginkább fiatalabb tanulókból álló csoportokban tudom elképzelni, ahol a színes, vizuálisan ingergazdagabb ábrázolások talán nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint egy érettségiző osztály esetében, bár Mindmeister a "brainstormingban" szinte bármely korosztálynak segítségére lehet, éspedig kreatív, látványos, szemléletes, mégis rendkívül egyszerű módon.